Mi a teendő hiba esetén?

Tapasztalatom szerint az ipari padlós kollégák között kevésbé ismert az az MSZ EN 13670:2010 (Betonszerkezetek kivitelezése), pedig ez az általános szabályozás vonatkozik az ipari padlókra is, mint betonszerkezetekre.

Korábban már bemutattam ennek a szabványnak az ipari padlóra is vonatkozó részét, ami egyéb követelmény hiányában vonatkoztatható az ipari padló felületének síkpontosságára is: http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/06/az-ipari-padlo-minosegi-osztalyba.html#more

Most egy nemrégiben tapasztalt, konkrét eset kapcsán tartom fontosnak kiemelni, hogy mi a teendő akkor, ha nem teljesül egy ipari padló esetében egy-egy szabványi követelmény. Ha maradunk a síkpontossági hibáknál – merthogy, ha a padló felülete túlzottan hullámos a szerződésben foglalt, abban hivatkozott szabvány vagy műszaki előíráshoz képest –, akkor bizony az adott helyen megvalósul a hibás teljesítés. Az is előfordul, hogy a szerződésben nincs konkrétan magfogalmazva a síkpontossági követelmény, hanem csak egy mondat szól arról, hogy a vonatkozó szabványok szerinti első osztályt kell elérni. No, ebben az esetben lehet (ipari padlós síkpontosságra vonatkozó kitétel hiányában) pl. a fent említett MSZ EN 13670:2010 szabvány szerint megkövetelni a felület egyenletességét.

Az ebben a szabványban megadott követelmény lazább (hiszen nem ipari padlóra vonatkozik, hanem általában egy simított felületre – 2 m-en 9 mm), de ha még ez sem teljesül, akkor a szabvány 4.4. pontjának rendelkezései az irányadóak. Eszerint, a nem megfelelőség esetén az alábbi szempontokat kell vizsgálni a megadott sorrendben:

a) a nemmegfelelőség jelentőségét a további kivitelezésre és az alkalmasságot a tervezett célra,

b) szükséges intézkedéseket, melynek révén az építményrész elfogadhatóvá válik,

c) elutasítás szükségességét és a javíthatatlan építményrészek cseréjét.

Lényeges tehát a sorrend. Volt egy olyan esetem, ahol az ipari padló nagyon hullámosra sikeredett és bizony bőven nem fért bele a szabványba. A tulajdonos marást és felületi korrekciót követelt, vagy a padló cseréjét. A bírósági szakaszban, a szakértői vizsgálat eredményeként az tisztázódott, hogy ténylegesen nincs szükség mindenhol korrekcióra, cserére pedig pláne nem. A csarnok egy nagyobbik része szinte teljesen be volt építve nagy gépekkel, két targonca mozgott a gépek közti területen, a területek tagoltak voltak, a targoncák csak lépésben tudtak közlekedni. Ezen a területen igazolható volt, hogy a hibás teljesítés ellenére a szabvány 4.4. pontja szerinti a) bekezdést kell alkalmazni, azaz a nemmegfelelőség megvalósult ugyan, de a hibás padló az üzem rendeltetésszerű használatát egyáltalán nem korlátozza és a tartósságra nézve sincs emiatt negatív hatás. Így hát a kivitelező „megúszta” a nem kevésnek mutatkozó javítási költséget emiatt (más hibák miatt viszont mégis kellett javítani).

A csarnok másik részén, ahol a targoncák nagyobb sebességgel tudtak volna közlekedni, a 4.4. pont b) lépett érvénybe, a síkpontossági hibákat bizony ki kellett javítani, ennek a költségét a kivitelező bizony bebukta. Ebben az esetben a c) bekezdés alkalmazására nem volt szükség, de bizony lehetnek (és sajnos vannak) olyan esetek is, ahol több komolyabb hiba összeadódása, egymásra hatása miatt szükség van ennek a bekezdésnek az alkalmazására. Tapasztalatom szerint, nem egy hiba miatt lesznek komoly viták, peres eljárások, és nem egy hibafajta miatt keletkeznek óriási javítási költségek, vagy lép életben az elutasítási igény és a csere, hanem több, egymásra halmozódott hibák miatt szokott ez előfordulni.

Összefoglalva tehát, a betonszerkezetek kivitelezésére vonatkozó szabvány szerint, a hibás teljesítésnél meg kell határozni azt, hogy a keletkezett hiba milyen hatással van a további építkezésre és a végtermék használhatóságára nézve. Lényeges a mérlegelésnél a 4.4. pontban rögzített sorrend betartása.

Végezetül egy nem szakmai, hanem jogi természetű tapasztalat: előfordul, hogy a padló hibás, és a beruházó reklamál, számszerűsíti és követeli a javítási vagy csere költségeket. Ha végül megegyeznek a kivitelezővel, vagy megnyeri a beruházó a pert, nem köteles a javítást vagy a cserét végrehajtani, hanem az összeget megtarthatja, miközben a padló ugyanolyan marad.