2014. szeptember 18., csütörtök

A beton átadás-átvétele I.



Mind a betongyártó, mind a kivitelező kollégák előtt ismert konfliktushelyzet az, hogy egy hibás ipari padló vagy térbeton esetében a kivitelező -- akinél megreklamálják a terméket --, a betongyárat teszi felelőssé részben vagy egészben a hibáért, tovább hárítva a felelősséget. Ez a helyzet bizony meglehetősen el tudja rontani a viszonyt az építőipar e két stratégiai szereplője között, éppen ezért fontosnak tartom néhány alapvető szempont megvilágítását, hogy tényszerűen, objektív módon, reális képet lehessen alkotnia a szakembereknek, hogy végülis ki, miért felelős, kin, mit lehet számon kérni, ha a kész betontermék (padló, térbeton vagy egyéb monolit műtárgy) nem megfelelő minőségű.

Célom ezzel a mai egypercessel éppen az, hogy elősegítsem a kivitelezők és a betongyártók közti összhang, a jó kollegális kapcsolat kialakulását és fenntartását, mert csak akkor lesz jó minőségű a késztermék, ha mind az alapanyag, mind pedig a beépítés jó minőségű. Rossz minőségű betonból biztos, hogy nem lesz a tervezettnek megfelelő, tartós szerkezet, de a jó betont is el lehet rontani, ha a kivitelezés körülményei rosszak vagy kivitelezés nem megfelelő színvonalú.
Azért, hogy a részletekbe ne vesszünk el, vegyünk egy olyan egyszerű esetet, ahol a kivitelező egy ipari padló megépítésére vállalkozik „tokkal-vonóval”, azaz ő hozatja a betont és minden más szükséges anyagot. A beruházó pedig biztosítja a munkaterületet, a vállalkozási szerződésnek megfelelő körülményeket. A kivitelező a szerződés aláírása után a betongyártól megrendeli a betont, kiszállítással az építkezési helyre. A betongyárak általában a saját maguk által készített és a tapasztalataikat is bennfoglaló szerződési formanyomtatványt használják, amibe már csak a betonjelet, a szállítási címet, az előre látható körülbelüli mennyiséget és az árat írják bele, akár mellékletként is.
A szerződésben pedig mindig van hivatkozás valamelyik betonszabványra, jó esetben a hatályos MSZ 4798-1:2004-re és nem valamelyik korábbi, már visszavontra. A betongyártóknak és a beton felhasználóknak tehát ez a szabvány a legfőbb vezérfonal, mert ez foglalja össze a beton teljesítőképességére, készítésére és megfelelőségére vonatkozó műszaki feltételeket az MSZ EN 206-1:2002 európai szabvány hazai alkalmazási feltételeivel együtt.
Nemcsak csak azért javaslom ezt a szabványt tanulmányozásra, napi használatra, mert ennek a maradéktalan betartása valóban biztosítja a végtermék jó minőségét (persze jó tervezést feltételezve), hanem azért is, mert bármilyen minőségi reklamáció esetén a szakértők ehhez nyúlnak legelőször viszonyítási alapként. A továbbiakban tehát tekintsük át, hogy kinek, mi a szabvány szerinti feladata a beton átadása-átvétele során!
Azt írja a szabvány, hogy a beton olyan építőanyag, melynek tulajdonságai a keverés befejezésétől kezdve folyamatosan változnak és csak a beépítés után, a kötés, szilárdulás során alakulnak ki azok a tulajdonságok, melyek az adott szerkezetre vonatkozóan lényegesek, amire a betont tervezték. A beton egy olyan termék, amit a gyártó az összetevőkből megkever, a keveréket kiszállítja a beépítési helyre és ott átadja a kivitelezőnek. A kivitelező pedig ezt, a még változó tulajdonságú keveréket, a friss, viszkózus, de terülni képes anyagot dolgozza be az előkészített, megtámasztott szerkezetbe (zsaluzatba), betömöríti, majd utókezeléssel biztosítja azt, hogy a tervezett tulajdonságok megvalósuljanak. Az építkezésre kiérkezett beton tehát egy félkész termék, a kivitelező tevékenysége során lesz késztermékké. A betongyártó és kivitelező közti átadás-átvételi eljárást a szabvány pontosan szabályozza azért, hogy a beton előállításában, szállításában, elhelyezésében, beépítésében, utókezelésében közreműködők felelőssége később is megállapítható legyen.
A beton átadás-átvételének a helye, a beton elhelyezésének, beépítésének a helyszíne. Az átadás-átvétel időpontja a beton helyszínre való kiszállítása, érkezése, mert az elhelyezés időpontját már a kivitelező határozza meg. Az átadás-átvétel időpontja egyben a gyártó teljesítési időpontja. Az átadásig a gyártó a beton minőségéért kizárólagos és teljeskörű felelősséggel rendelkezik, azután azonban, hogy átadta az betont (ami akkor még friss, beépíthető állapotban van), nincs már ráhatása az anyag kezelésére, az anyaggal való munkálatokra és ebből következőleg felelőssége sincs a továbbiakban a beton minőségéért. A betongyártó felelőssége teljeskörű az átadás-átvételig, azaz a teljesítés időpontjáig, de azután megszűnik. Az átadás-átvétel után már csak a beton vásárlója, beépítője a felelős a végtermék, azaz a megszilárdult beton minőségéért. 
A beton átadás-átvételi eljárásának leglényegesebb dokumentuma a szállítólevél. A betonkeverék előállítójának minden betonszállítmányt szállítólevél kíséretében kell átadnia a felhasználónak. A szabvány értelmében minden szállítólevélen, a betongyártó felelősségi körén belül, a vonatkozó szabvány szerint rajta kell legyenek a következő adatok:
1.      betonüzem neve,
2.      szállítólevél száma,
3.      mixerkocsi forgalmi rendszáma,
4.      gyártás napja,
5.      adagolás (összetétel),
6.      keverés időpontja (cement-víz első érintkezésének az időpontja),
7.      a szállítógépjárműbe való betöltés befejező időpontja (indulási idő),
8.      megrendelő neve,
9.      betonozás helye és megnevezése,
10.  beton mennyisége köbméterben,
11.  megfelelőségi nyilatkozat, tanúsító szervezet neve,
12.  beton szilárdsági és kitéti osztálya,
13.  klorid tartalom (vagy aszerinti osztály),
14.  konzisztencia osztály,
15.  cement fajtája és szilárdsági osztálya,
16.  adalékszer és kiegészítő anyag fajtája
17.  különleges tulajdonságok,
18.  az adalékanyag legnagyobb szemnagysága.
Az automatizált keverővel rendelkező betongyárak esetében a szállítólevél szinte mindig zárt rendszerben, automatikusan kerül kinyomtatásra és úgy van beállítva, hogy tartalmaz minden a szabvány szerinti kötelező adatot. Ettől függetlenül ezeket az adatokat a beton megrendelőjének, átvevőjének minden esetben ellenőrizni szükséges, mert a vevő számára a szabvány ellenőrzési kötelezettséget ró minden egyes szállítmánynál. A kinyomtatott szállítóleveleken az építkezési helyre kiérkezésnél a sofőrnek (a gyártó képviseletében) még az alábbi adatokat is rá kell írnia a dokumentumra:
19.  a felhasználási helyre való érkezés időpontja,
20.  az ürítés kezdetének időpontja,
21.  az ürítés befejezésének időpontja,
22.  minden olyan észrevétel, mely a keverékre, szállításra vonatkozott.
A szállítólevél teljeskörű és pontos kiállítása tehát a betongyár feladata, de sokan nem tudják, hogy a vevőnek viszont ellenőrzési kötelezettsége van mind a szállítólevél adataira, mind pedig a kiérkezett frissbeton minőségének vonatkozóan. A frissbeton-keveréket szemrevételezéssel és konzisztencia-méréssel kell ellenőrizni az átvétel előtt. A szabvány szerint a beton megrendelőjének minderre max. 10 perce van a kiérkezéstől számítva, ezután döntenie kell arról, hogy a szállítmányt átveszi-e vagy sem. Az átvételt aláírással kell igazolni. A vevőnek alapvetően át kell vennie a szállítmányt – ez az alaphelyzet --, de megtagadhatja, ha a szállítmány hibás. Ha a vevő az átvételt megtagadja, akkor ezt a tényt is rá kell vezetnie a szállítólevélre megfelelő indoklással. Itt folytatjuk…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése