Tisztelt
Padlós Kollégáim! Közkívánatára egy új fejezetet nyitok a repedések
tárgykörének, mely szinte napi probléma mindegyikünknél és valóban megkeseríti
minden minőségi teljesítményre törekvő kollégának a napjait. Mert, hát a
repedés az VAN, s úgy tűnik, hogy bármit megteszünk az ellen, hogy a
betonpadlónkat ne csúfítsa el, mégis, fátumként, jobb esetben pallósként lebeg
a fejünk felett ez a jelenség.
Sokunk tapasztalata szerint még akkor
is előjönnek a repedések, amikor mindent megteszünk ez ellen és persze pont a
legrosszabb helyen, ahol a legfeltűnőbb, jelennek meg a különféle nonfiguratív
formát öltő vonalak, amit a megrendelő rögtőn „kiszúr” és onnantól kezdve lehet
bármilyen szuper is a padlónk, „beledöngölnek” minket a betonba és a valódi
teljesítményünket adott esetben, ezen első szubjektív benyomás alapján
értékelik. Utána már csak a magyarázkodás marad és persze a javítás, ami
sokszor még rondább lesz, mint maga a repedésrajzolat. Lehet, hogy
funkcionálisan semmivel sem rosszabb a padlónk, mint ha nem lennének rajta a
repedések, mégis a tapasztalat az, hogy aránytalanul nagy árat fizetünk ezekért
a jelenségekért.
Mi
tehát a teendő? Lehet-e a repedések kialakulását egyáltalán kizárni, hogyan
lehet azok kockázatát minimalizálni, hogyan lehet a megrendelőnk felé ezt
kommunikálni (előtte, utána), mikor, milyen javításokat kell és érdemes
alkalmazni? Hogyan befolyásolják a repedések a padló használhatóságát, az
alkalmasságát, a garanciális és szavatossági kérdéseket? Ezekről a kérdésekről
lesz szó a következő hírlevelekben a teljesség igényével ugyan, de – már most
előre bocsátva --, a mindannyiunk részéről várt „tuti” megoldás nélkül. Nincs
ugyanis biztos receptje annak, hogy a repedések megjelenését 100%-osan
elkerülhessük, aki mégis bemeri vállalni, az – véleményem szerint --, nem
bátor, hanem inkább vakmerő. A magyar nyelv dicséreteként legyen mondva, hogy a
vakmerőség szó első tagja utal arra, hogy aki olyan ígéretet tesz, aminek
betartása nem teljes mértékben függ tőle, az bizony nem lát, vagy nem vesz
észre, vagy nem akar észre venni minden befolyásoló tényezőt.
Talán
mindannyiunknak ismerős az amerikai filmek egy részének kötelező optimizmusa,
hogy a hős katonáknak, felfedezőknek útra bocsátó búcsúszóként hangzik el, hogy
minden rendben lesz, visszajössz, vagy a súlyos betegnek, a műtőasztalon
fekvőnek szóló bíztatás, hogy meg fogsz gyógyulni… Remélem, nem érti
félre senki, nem becsülöm le az emberi vágyak ilyen formában történő
kifejezését, de abban biztos vagyok, hogy a valóban hiteles bíztatás az, ami
nem megy el a tények mellett, hanem objektíven látja a reális lehetőségeket, s
éppen azzal tud segíteni, hogy se illúzióba, se pedig kétségbe-esésbe nem
kergeti a másik személyt.
Visszatérve
a padlóinkhoz: tekintsük át, hogy milyen okok vezetnek a repedések
kialakulásához, milyen tényezők szabályozzák a folyamatot, mibe tudunk és
hogyan tudunk beavatkozni! Hogyan lehet a rizikófaktorokat csökkenteni,
valójában milyen erejük van azoknak a tényezőknek, melyre nincs elegendő
ráhatásunk? Mi az, amit megígérhetünk, amit reálisan vállalhatunk? Segítenek-e
a tervek, szabványok, előírások? Mindezek a kérdések több fejezetet fognak majd
át. Kezdjük az elején!
Rengeteg
féle repedés van, mi most főleg az ipari padlókat érintőkkel foglalkozunk. A
repedések leginkább gátolt alakváltozásokból származnak és akkor keletkeznek,
amikor a padlólemez mozgása részben vagy egészben gátolt. Ebből a
mozgás-akadályozott állapotból olyan nagy feszültségek származhatnak, hogy azok
meghaladják a betonnak, mint anyagnak a szilárdságát azon a konkrét helyen,
ahol a legnagyobb feszültség keletkezik. Az, hogy milyen jellegű feszültség
keletkezik, az az alakváltoztató mozgás irányától függ. A feszültség lehet
húzó, nyomó, hajlító, csavaró, stb., de az ipari padlóknál szinte csak a húzó-
és hajlító-igénybevételek okozta repedések alakulnak ki, mert a beton
nyomószilárdsága elég nagy (itt most nem fagyállósági és korróziós kérdésekről
lesz szó), illetve csavaró-igénybevételek az ipari padlókat gyakorlatilag nem
érik.
Ezzel
rögtön szűkítettünk egy kicsit a lehetőségeken. Máris levonhatjuk azt a
következtetést, hogy el tudjuk kerülni a repedések keletkezését akkor, ha a
beton alakváltozását nem gátoljuk, tehát lehetővé tesszük a szerkezetünknek,
hogy a különböző hatásokból adódóan el tudjon mozdulni és így ne keletkezzenek
olyan nagyságú feszültségek, hogy azok meghaladnák a beton húzószilárdságát. Ne
sajnáljuk a 2 réteg PE (polietilén 2 x 0,15 mm vtg.) fóliát, mert a két fóliaréteg
közti súrlódási együttható jóval kisebb, mint a beton és a fólia között!
Azon
felül, hogy csökkentjük a súrlódást az érintkező felületek között,
optimalizálhatjuk a beton szilárdságát is. Minél nagyobb nyomószilárdsági
osztályú betont tervezünk és építünk be, nyilván annál nagyobb lesz a
húzószilárdsága is, tehát jobban ellenáll a gátolt alakváltozásból származó
feszültségeknek. Viszont a szilárdság növelése általában a cementtartalom
növelésével is együtt jár, a cementtartalom növelése pedig a beton
zsugorodás-érzékenységét rontja, azaz a száradási alakváltozás nagyságát
növeli, így nőnek a gátolt alakváltozásból származó feszültségek is. Beltéri
padlók esetén a C25/30 betonosztály legtöbbször megfelelő, főleg, ha olyan
cementtípust használunk, melyek hőfejlesztése, s így a zsugorodásérzékenysége
kisebb. A gyakorlatban a zsugorodás jelenti a leggyakoribb veszélyt az ipari
padlóra nézve, tapasztalatom szerint a repedések kb. 80-90 %-át a zsugorodás
jelenségéből származnak. Itt folytatjuk a következő alkalommal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése