Folytatván
a múltkori gondolatmenetet, az ipari padló szerkezetének kialakításánál vegyünk
figyelembe minden befolyásoló tényezőt! Ne essünk abba a hibába, hogy csak a
járófelületre, vagy csak a betonlemezre gondoljunk! Ez nemcsak szakmailag lenne
rossz döntés, hanem sokszor gazdaságossági szempontból is.
Teljesen felesleges pl. 20-22 cm
vtg. betonlemezt készíteni egy gyenge, instabil ágyazatra, mert biztos, hogy
kisebb teljesítőképességű lesz, mint pl. egy 16-18 cm vtg. megfelelően
erősített és stabil ágyazati rétegrendre megépített padló, mindamellett, hogy
az előbbi már a bekerüléskor is drágább.
A
padló teherbírása, tartóssága, az igénybevételekkel szembeni ellenállása
nyilván nem csak attól függ, hogy maga a betonlemez milyen, sőt avval lehet a
legtöbbet spórolni, ha az optimális szerkezetet építjük meg. Optimális
szerkezetet pedig csak akkor kapunk, ha az egész feladatot komplexen átlátjuk.
Az első, hogy meghatározzuk a csarnok funkciójához illeszkedő terheléseket!
Csak néhány szempont:
1.
Funkció?
Raktár, gyártócsarnok, vásárlótér, hűtőház, padlófűtéses csarnok, teremgarázs?
2.
Targoncák
összsúlya, sebessége? Nem mindegy, hogy a targoncák 5-10, avagy pl. 30 km/h
sebességgel közlekednek majd, és a forgalom intenzitása is lényeges (óránként,
vagy percenként halad át egy-egy helyen 5-10 targonca) a fugák helye,
távolsága, kialakítása és a felület kopásállósága szempontjából.
3.
Belmagasság?
Ha alacsony a csarnok, akkor nem valószínű, hogy nagy polclábterhek lesznek, de
ha 10-11 m-es a belmagasság, akkor számítsunk arra, hogy később 7-8 polcsorral
is bepolcozhatják majd a területet. Erre akkor is célszerű a megrendelő
figyelmét felhívni, ha történetesen még nem is gondol rá, és pl. megelégszik
egy 4 tonna/m2 általános terheléssel. Lehet, hogy később 7 szinten
fognak tárolni, szintenként pl. 3 x 500 kg-os raklapokat, mely a 4 tonnás teher
helyett, lábanként 5,25 tonnát ad, s ezeket egymás mögé, szorosan épített
polcsorok esetén ez mindjárt 10,5 tonnás ikerpolcláb-terhet fog jelenteni.
Aztán jöhet a fejvakarás, mert pl. a 4 tonna/m2-es megoszló
terhelésre épített 15 cm-es acélszálerősítéses padló erre a terhelésre nem lesz
alkalmas. Ahhoz legalább 18 cm vtg. kellene (adott esetben növelt
acélszáladagolással).
4.
Felületi
igény? Ez egy külön fejezet lehetne, most csak néhány szempont: kopásállóság,
ütésállóság, vegyszerállóság, tisztíthatóság, csúszásmentesség, elektromos
ellenállás (szikramentesség, vezetőképesség), hősokk lehetősége.
5.
Speciális
igények? Pl. fugamentes padló (jointless), nagy síkpontosságú (superflat)
padló?
Csak
akkor kezdjük meg a padlószerkezet kialakítását, ha a fentiekkel tisztában
vagyunk! Ha nem lehet mindent megtudni a tervezőtől, beruházótól, akkor is
határozzuk meg a hiányzó paramétereket a beruházóval közösen! Amit még nem tud
a megrendelő, arról nem mi döntsünk, hanem ő! Vállalja a beruházó az
elképzeléseinek hiányosságából, kidolgozatlanságából fakadó bizonytalanság
következményeit!
Több
olyan esetem volt az utóbbi években, amikor a beruházó utólag rájött, hogy „nem
olyan lovat (padlót) akart”, és a megvalósulás után kért számon olyan
paramétereket, melyek nem is voltak benne a szerződésben. A szerződés műszaki
tartalmában kellett volna ezeket pontosítani, de mivel ez elmaradt, vagy nem
volt egzakt, komoly veszteségeket szenvedett a kivitelező is, mert nem tudta
bebizonyítani azt, hogy a vevőt teljeskörűen tájékoztatta a padló
teherbírásáról, az igénybevételekkel szembeni ellenállásáról (pl. olajállóság),
vagy éppen a rendeltetésszerű használatról (pl. túlterhelés veszélye,
tisztíthatóság, karbantartási útmutató). Amikor a padló nem tetszik a
megrendelőnek (vagy nem akar tetszeni neki, mert nem akarja kifizetni a teljes
árat), gyakran „bújik az tudatlan laikus köntösébe”. Ezt nekünk,
szakmabelieknek kezelni kell tudnunk (főleg a szerződés megkötése előtt),
különben sokat veszíthetünk. A józan ész sajnos nem mindig diadalmaskodik a
jogrendben. Ez ellen pedig csak úgy tudunk védekezni, ha mi magunk a lehető
legnagyobb gondossággal tájékoztatjuk a megrendelőt, nemcsak szóban, hanem
írásban is a szerződésben, vagy annak mellékletében.
Ha
a fenti öt pontban összefoglalt műszaki feltételrendszer összeállt, kezdhetjük
a padló tervezését mégpedig alulról felfelé haladva határozva meg a rétegeket.
A következő hírlevélben a rétegrendről és a rétegek harmóniájáról lesz szó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése