Mi van a padló alatt? (1.)

Az utóbbi hetekben többször került előtérbe egy-egy új ipari padló építése kapcsán az altalaj és az ágyazat kialakítása. Sajnos, itt is az egyre szűkösebbé váló költségkeret okozza azt az igényt, hogy a lehető legolcsóbban készülhessen el az ipari padló. Az mindenesetre pozitívum, hogy a kivitelezők komplett egységként kezelik az alépítményt magával a betonlemezzel, hiszen azt mindenki tudja, hogy „tejszínhabra nem lehet várat építeni”. Milyen szerkezetre, milyen rétegrendre lehet azonban olyan ipari padlót készíteni, mely megfelel a műszaki igényeknek mind statikai, mind tartóssági szempontból?

Az optimalizálás alapvetően innovatív és költséghatékony, de nagy a kísértés, hogy a nagy igyekezetben átlépjük a megfelelő minőség határait. Vannak alapvető szempontok, melyeket a padlóépítésnél mindenképpen figyelembe kell venni. Alapvetően meg kell különböztetnünk egymástól azt a két esetet, amikor a padlót a humuszréteg eltávolítása után a meglévő konszolidált talajrendszerre építjük, vagy amikor a csarnok feltöltésre épül.

Első körben maradjunk az első esetnél. Jó esetben, sok információt lehet szereznie a padlós szakembernek ingyen arról, hogy milyen talajviszonyokkal kell számolni. Érdemes a beruházót (aki odavalósi) kifaggatni a helyi tapasztalatairól a talajvízviszonyok, a talaj anyagi, tulajdonságai tekintetében (érzékeny-e a süllyedésre, duzzadásra, szemcsés, vagy kötött, stb.) és beleolvasni egy aktuális, vagy korábbi talajmechanikai szakvéleménybe. Új csarnok építése esetén az alapozás miatt amúgy is rendelkezésre kell álljon a talajmechanikai szakvélemény. Ebből szinte mindent meg lehet állapítani, ami a padlókészítéshez szükséges.

Nézzük meg a fúrásszelvényeken a rétegrendet, a felső 2-3 m-es réteg anyagát (agyag /duzzadó?/, homok, iszap, szerves anyag tartalom, stb.), a talajvíz-viszonyokat (vízszint, áramlás, agresszivitás, stb.)! Ha a fúrásszelvények rétegrendjei egymással harmonizálnak, akkor pontosabb képet kapunk, de az is jó információ, hogyha a rétegrendek markánsan különböznek egymástól. Elég gyakori, hogy ipari területeken korábban legális, vagy illegális sitt-, szemétlerakót működtettek, vagy akár veszélyes hulladékot vittek oda. Legyünk óvatosak, ha bármi, ilyen jellegű gyanú felmerülne, mert ez tönkreteheti a padlót! Az is előfordul, hogy az alapozási mélységben minden rendben van, de a felszín közeli rétegek mégsem megfelelőek anyag, illetve tömöríthetőség tekintetében. Ha úgy látjuk jobbnak, kezdeményezzünk talajcserét bizonyos mélységig. Ez sokszor olcsóbb, tartósabb és ráadásul kockázatmentes megoldás lehet, mint a gyenge altalaj miatt megnövelt betonvastagság, beton szilárdsági osztály, többletvasalás. Extrém esetben még a cölöpökre épített padlólemez is szóba jöhet.

Ha addig eljutunk, hogy megfelelőnek ítéljük az altalajt, megkezdődhet a tömörítés. Tudjuk, de azért a teljességhez tartozik, hogy a kézi talajtömörítő eszközök messze nem alkalmasak az ipari padló alatti rétegek előkészítéséhez, tehát a gépi megoldásokat alkalmazzuk. A cél az, hogy olyan teherbírású és tömörségű altalajt kapjunk, amely az ágyazatot és a padlólemezt stabilan tudja tartani. Ennek a főbb mechanikai tulajdonságai az E_2min = 45 MPa rugalmassági modulus, a T_tmax = 2,5 tömörségi tényező és a k(c)_min = 0,03 N/mm³ ágyazási tényező értékek, melyek az MSZ 2509/3-1989 szabvány szerint elvégzett tárcsás teherbírásmérés eredményei. Nem éri meg spórolni a méréseken, mert arányaiban nagyon kis költséget jelentenek és egyrészt, így megtudjuk, hogy mire építkezünk, másrészt pedig le is tudjuk azt dokumentálni. A javasolt mérésszám 500 m²-enként egy mérés, de csarnokonként minimum három.

Ha a fenti értékeknél gyengébb számokat kapunk, akkor intézkedni kell. A beavatkozás módját és mértékét a szükségesség és a helyi lehetőségek figyelembevételével kell kialakítani. Több lehetőség kínálkozik a nedvesítésen, a különböző stabilizáló eljárásokon át a felső réteg kisebb-nagyobb mértékű cseréjéig, adott esetben geotextília alkalmazásáig. Konkrét esetben szívesen gondolkodunk együtt, osztjuk meg tapasztalatainkat az optimális megoldás kialakítsa érdekében.