Garancia, szavatosság 2.

A garancia, hivatalos nevén jótállás a Polgári Törvénykönyv kategóriája, azaz nem csak építőipari, ipari padlós, hanem bármilyen termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatos fogalom. Az a lényege, hogy a szerződő felek (eladó-vevő, szolgáltató-megrendelő) megállapodnak egy időszakaszban, ami alatt az eladó, szolgáltató, kivitelező garantálja, hogy az általa forgalmazott, gyártott, készített termék, pl. ipari padló kifogástalanul működik, illetve hogy a szolgáltatást a szerződésnek megfelelően teljesíti (pl. karbantartás).

Nagyon lényeges tehát, hogy az, hogy mit garantálunk és milyen feltételek mellett, az rajtunk múlik. Természetesen, nem kerülhetjük meg a törvényekben, és szabványokban leírtakat, azaz nem állapodhatunk meg gyengébb minőségű teljesítésben, mint amit a szabványok előírnak, mert mindig a törvény és a szabvány az erősebb kritérium. Viszont nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy repedésmentes ipari padlót, vagy térbetont garantáljunk, vagy pl. 10 éves garanciát adjunk. Alaposan gondoljuk meg tehát azt, hogy teszünk-e szabványokon túli ígéreteket, hiszen azoknak a következményeit vállalnunk kell.

Ugyanígy fontos a szerződésben egyértelműsíteni, hogy az adott garanciát milyen feltételek teljesülése mellett vállaljuk, illetve, hogy mi lehet kizáró oka a garanciának. A szerződés mellékleteként javaslok csatolni karbantartási utasítást, hiszen az ipari padló napi és gyakran intenzív használatnak kitett műtárgy és az élettartama, használhatósága, minősége nagyban függ a karbantartás színvonalától. Egy elhanyagolt ipari padló sokszor az 5-6 éves élettartamot sem éri el, de egy megfelelő minőségben kivitelezett és szakszerűen karbantartott ipari padló a 15-20 évet is megélheti. Élettartam alatt azt az időszakaszt értem, amelyen belül a rendeltetésszerű használhatóság fenntartható különösebb extra ráfordítás nélkül.

Gondoljuk végig a szerződéskötés előtt azt is, hogy mit jelent a konkrét esetben a rendeltetésszerű használat, s egy esetleges reklamáció esetén tudnánk-e bizonyítani azt, hogy a padlót az üzemeltető pl. nem rendeltetésszerűen használta (túlterhelte, vagy elmulasztotta a rendszeres tisztítást, fugakarbantartást, megfelelő vegyszerekkel takarított-e, túlterhelte-e a padlót, stb.).

A szavatosság más, mint a garancia. Azt a törvény írja elő, pontosabban a Polgári Törvénykönyv és különböző ágazati minisztériumok együttes rendeletei szabályozzák, pontosítják. Maradva az építőiparnál, alapvetés, hogy a jogszabály az egyes épületszerkezetekre és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékekre kötelező alkalmassági időt ír elő.

Néhány példa (a felsorolás nem teljes): 10 év a kötelező alkalmassági idő az alapozási, teherhordó, statikai szerkezetekre (födém, vázszerkezet), tetőszerkezetekre, talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelésekre, viszont 5 év a kötelező alkalmassági idő a tetőhéjalásokra, válaszfalakra, csapadékvíz elleni szigetelésekre, nyílászáró szerkezetekre, a csapadékvíz elvezetés szerkezeteire, vakolatokra, burkolatokra, felületképzésekre. Ipari padlókra vonatkozólag ugyan nincs külön tételben meghatározva a szavatossági idő, de a törvény felépítéséből, logikájából következően, a közvetlenül terhelt, napi használatnak kitett burkolatokra vonatkozólag a törvény 5 év szavatossági időt ír elő.

A szavatosság felülírja a garanciát, tehát hiába adunk rövidebb garanciális időt, mint amit a szavatosság előír, kötelesek vagyunk jótállni a szavatossági idő végéig a teljesítés megfelelőségéért. Viszont az is igaz, hogy ha egy kivitelező a kötelező alkalmassági időn túli garanciát vállal (nyilván ezt csak üzleti megfontolásból teszi), akkor saját maga nyújtja meg a az általa létrehozott termékre, illetve az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozó alkalmassági időszakaszt. Külön szeretném felhívni a tisztelt kivitelező cégek figyelmét, hogy nagyon vigyázzanak arra, hogy ha pl. egy generálkivitelezőnek dolgoznak, a saját szerződésükben foglalt garancia, milyen viszonyban áll a megrendelő és a generálkivitelező közti szerződésben foglaltakkal.

Konkrét eset (a jogvita még most is folyik), hogy egy nagy külföldi generálkivitelező 10 év garanciát adott egy épületre a megrendelőnek, s az átadást követően 9,5 év elteltével a megrendelő minőségi kifogások sorát nyújtotta be a kivitelezőnek óriási összegű kártérítési igénnyel megtoldva (mondván, hogy az üzemeltetés hatékonyságának csökkenése miatt komoly veszteség érte őt). Kérdés, hogy egy ilyen vállalás hogyan hat tovább az alvállalkozók körére. Mennyiben kötelezi az alvállalkozót a fővállalkozó túlvállalása. Ezt a kérdést járjuk körül a következő hírlevélben.