2017. október 17., kedd

Felfagyott betonburkolatok 2. - Javítási lehetőségek



Folytatva a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága jelentősen lecsökken.

2017. szeptember 19., kedd

Felfagyott betonburkolatok I.



Szinte mindenhol lehet találkozni betonfelület-felfagyással, morzsolódott, túlzottan porózus kültéri betonfelületekkel, a gyalogjárdáktól kezdve a lépcsőkön át a térburkolatokig, útbetonokig. Ezen hibatípust meg kell különböztetnünk a teljes betonkeresztmetszetet érintő szerkezeti, stabilitási, állékonysági, teherbírási hibáktól (pl. a frissbeton kötése megfagyott betonokról), mert az ilyen betonok nem igazán menthetők meg. Ezen cikk olyan hibákról szól, mely a rendeltetésszerű használatot korlátozzák, az élettartamot csökkentik, rontják a tartósságot és növelik a karbantartási költségeket.

2017. augusztus 3., csütörtök

Hőségriadó - Betonozás meleg időben



Az utóbbi három napban nagyon sok kérdést kaptam, hogy betonozzunk-e vagy sem és ha igen, akkor mit tegyünk, hogy a betonszerkezet megfelelő minőségű legyen. Ezért gondoltam fontosnak, hogy röviden összefoglaljam a legfontosabb teendőket.
1.        38 °C-fok felett ne betonozzunk (ha több mint 4 órán át efelett van a hőmérséklet)!
2.        Az adalékanyagok – ha lehet – árnyékos helyen tároljuk, vagy óvatosan hűtsük permetezéssel (ne változzon meg az adalékanyag víztartalma lényegesen)!
3.        Kis kezdőszilárdságú cementet használjunk (ne 42,5-est és nem R-est)!
4.        A betonkeverő, ha tudja hűteni a cementet az jó, de a cement hőmérséklete nem lehet túl magas (50 °C-nál semmiképpen sem).
5.        A késő délutáni, esti órákban betonozzunk és éjjel!
6.        Amennyire lehet, csökkentsük a kiszállítási időt a betongyárból a beépítés helyéig!
7.        A beton eltarthatóságára, a konzisztenciájára nagyon kell ügyelni, hogy belül maradjunk a tervezett kategóriában a beépítés helyén is, de ezt folyósítószerrel érjük el, ne pedig többletvíz hozzáadásával!
8.        Vizezni a betont tilos továbbra is.
9.        A beépítés helyén legyen mindig folyósítószer.
10.    Közvetlen napsugárzás és nagyobb erősségű szél ne érje a friss betonfelülelet!
11.    Ha lehet, kerüljük a kötéskésleltetőszer használatát (ez az én magánvéleményem) – főleg ipari padló esetében – ha már folyósító vagy képlékenyítőszert vagy egyéb adalékszert is használunk, mert az adalékszerek egymásra hatása többlet kockázattal jár. De ha a betongyár vagy a betontechnológus ezt kifejezetten javasolja, akkor végülis lehet az ő felelősségükre és próbakeverés után.
12.    Ha a frissbeton nedvszívó felülettel érintkezik (zsaluzat, fogadóaljzat), akkor azt elő kell nedvesíteni!
13.    A bedolgozást gyorsan, ütemesen kell végezni (több vibrátort használjunk), a mixereknek egyenletesen kell érkeznie (hogy a várakozási idő ne legyen 10 percnél több). Ne alakuljanak ki ún. spontán munkahézagok és ne legyen szétosztályozódás!
14.    Az utókezelést gyorsan el kell kezdeni és a felületet folyamatosan nedvesen kell tartani. Nem elég ilyenkor csak a párazárót ráfújni a felületre, hanem fóliát kell a felületre tenni és a fólia alá vizet folyatni. Legalább 10 napon át tartson az utókezelés!

A fentiekből minél több javaslatot betartunk, annál biztosabb a jó minőségű szerkezet előállítása ilyen extrém körülmények között. Sok sikert kívánok a betonozáshoz!

2017. augusztus 2., szerda

A hálós kéregrepedés javítási lehetőségei



Folytatva a hálós kinézetű kéregrepedések problematikáját, az ilyen kéreg stabilizálásának, a tartós és hibamentes állapotának a megőrzését megcélzó intézkedések lehetőségét járjuk körül. Ezen jelenség nem tekinthető hibának, ha a repedéstágasság nem nagyobb 0,4 mm-nél, és ha a repedések csak a kéregerősítő réteget érintik, azaz nem hatolnak át a betonlemez keresztmetszetén és a kéreg nem vált fel, hanem stabilan tapad a betonpadló felületéhez.

2017. június 2., péntek

Hiba-e a hálós kéregrepedés?



Örökzöld téma a kéregerősített ipari padlók felületi hálós repedései és általában a kéreghibák, éppen ezért érdemes róla újra és újra beszélni, különösen akkor, ha nem egyértelmű, hogy a jelenség hibás teljesítés következménye, vagy egyszerű természetes, nem kiküszöbölhető fizika oka van, azaz nem hiba. Hol a határ? Mi természetes és ebből következőleg nem hibás felület és milyen esetben valósul meg a hibás teljesítés? A mai alkalommal csak a felületi kéregrepedéseket elemezzük.

2017. május 12., péntek

Mi a teendő hiba esetén?



Tapasztalatom szerint az ipari padlós kollégák között kevésbé ismert az az MSZ EN 13670:2010 (Betonszerkezetek kivitelezése), pedig ez az általános szabályozás vonatkozik az ipari padlókra is, mint betonszerkezetekre.
Korábban már bemutattam ennek a szabványnak az ipari padlóra is vonatkozó részét, ami egyéb követelmény hiányában vonatkoztatható az ipari padló felületének síkpontosságára is: http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/06/az-ipari-padlo-minosegi-osztalyba.html#more

2017. március 31., péntek

Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 3.



Ahogy a legutóbbi egypercesekben is olvasható volt, a díjleszállítás komplex kérdéskör és ha nincs megegyezés az összegben, akkor még a szerződéstől való elállás is egy lehetséges megoldás, ami az egyik lehető legrosszabb is lehet a kivitelezőnek. Ha a felek a szerződésen belül maradnak és a díjleszállítás összegében megállapodnak, attól még a szerződés egyéb pontjai is érvényesek továbbra is. A díjleszállítás nem váltja ki a szavatossági kötelezettséget, tehát a beruházó egy másik és később felfedezett hiba miatt érvényesítheti a garanciális és szavatossági igényeit. 

2017. február 13., hétfő

Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 2.



Az átadás-átvételi eljárásnál tartottunk a tavalyi utolsó előtti hírlevélben (http://iparipadlo.blogspot.hu/2016/12/ertekcsokkenes-hibas-teljesitesbol.html). Az átvételt a megrendelő nem tagadhatja meg olyan kisebb hibák miatt, melyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák meg, viszont joga van a szerződés műszaki tartalmát elvárni és hiba esetén kérni a javítást reális határidőn belül. Ha a javítás megtörténik rendben, azaz a szerződésben lefektetett követelmények teljesülnek minőségi problémák nélkül, akkor be lehet fejezni az átadás-átvételi eljárást és el lehet szépen számolni egymással. A javítás elvégzése az átadás-átvételi eljárás folyamán, valamint a garanciális és a szavatossági időszakban a szerződő vállalkozó feladata és joga, tehát a megrendelő, beruházó nem hívhat oda más céget a javításra a szerződéses összeg terhére (meg egyébként sem, mert az garanciavesztéssel járhat) addig, amíg a kivitelező vállalkozó tartja a javításra megadott határidőt.

2016. december 22., csütörtök

Téli betonozás



Az év utolsó egypercesében inkább a téli betonozással kapcsolatos legfontosabb feltételekre, teendőkre szeretném felhívni a kedves Kollégák figyelmét, az értékcsökkenés, díjleszállítási problémakörrel nem szerettem volna a karácsonyi hangulatot megterhelni, arra elég majd januárban visszatérni. Úgy néz ki, hogy sok a munka, rengeteg beton fogy, a betongyárak alig győzik a kiszolgálást, ezért várhatóan a januári, februári hidegek ellenére is sok ipari padló, térbeton, alaplemez, szerkezet fog készülni.
A hideg időben történő betonozás tényleg veszélyes üzem a végtermék minőségére nézve. A harc a jó minőségi betontermékért több szakaszban mutatkozik meg. Először is meg kell kössön a beton ahhoz, hogy egyáltalán szerkezeti anyagként értelmezhető legyen.
1.      Ha a beton már a kiszállítás és beépítés után az első néhány órában megfagy, amikor még nem kezdődött meg a beton kötése, akkor a fagy elmúltával még van esély arra, hogy a beton megköt és megszilárdul, mert a cement hidratációs hőfejlődése megindulhat (persze, ha nem éri újabb fagyhatás).
2.      A legnagyobb károk akkor szoktak bekövetkezni, ha a beton a kötés közben (általában ez az első 3 – 24 órát jelenti) fagy meg. Akkor csak olyan kis mértékben szilárdul meg, vagy egyáltalán nem, ami teljesen alkalmatlanná teszi a szerkezetet. Ilyenkor szokott szétmorzsolódni a beton, de legjobb esetben is csak több kategóriával alacsonyabb szilárdságú lesz.
3.      Ha a betont kb. 24 órás korán túl éri a fagyhatás, akkor már a kötés lezajlott és csak a szilárdulás lassulhat le akár 2-3-szorosára is, de végülis elérheti a beton a tervezett 28 napos szilárdságot 60-70 nap múlva. Sok esetben azonban a végszilárdság kisebb lesz, mint a tervezett, de az már általában nem csak a fagyhatás miatt szokott bekövetkezni, hanem egyéb okok is közrejátszhatnak ebben.
Tehát a fagy, az mindenképpen káros, ezért a betont meg kell attól védeni. De nem csak a betont, hanem pl. ipari padló vagy térbeton esetében az ágyazatot is, mert a fagyott ágyazatra épített betonlemez az olvadás után megsüllyed. A vonatkozó szabványok, műszaki előírások betartása biztosítja azt, hogy a hideg időben történő betonozás során is jó minőségű terméket állítsunk elő. A gyakorlat, a határidő pallósa viszont gyakran, sőt túl gyakran készteti a kivitelezőt arra, hogy eltérjen a „nagykönyvtől”. Azért is fontos, hogy áttekintsük a legfőbb feltételeket, hogy ha mégis eltérünk tőle saját felelősségre, akkor legalább tisztában legyünk a várható kockázatokkal, és azok mértékének tudatában döntsünk felelősen. Mondanom sem kell, hogy alapvetően a kivitelező felel a termék minőségéért, azt csak akkor tudja áthárítani egyéb szereplőkre (pl. beruházó, generálkivitelező), ha igazolni tudja, hogy figyelmeztette őket ezekre a rizikófaktorokra és javaslata ellenére kötelezik a kivitelezőt a betonozásra.
A hideg időben történő betonozás szabályait a legrészletesebben a MÉASZ ME-04.19:1995; 20. fejezet (Műszaki Előírás; Beton és vasbeton készítése) taglalja. Annak ellenére, hogy ez nem szabvány és több mint 20 éves, mégis olyan mértékben iránymutató, hogy mind MSZ 4798-1:2004 és mind a legújabb MSZ 4798:2016 is hivatkozik erre, azaz ma is eszerint vizsgálják a szakértők a megfelelőséget vita esetén. A műszaki előírás I-V. hideglépcsőfokokra osztja hőmérsékleti határokat és ezekhez rendeli az intézkedéseket. A mostani és leggyakoribb téli hideglépcsőfok a III. (átlaghőmérséklet 0°C – mínusz 5°C között, min. mínusz 10°C mellett), ezért az ehhez tartozó intézkedési előírásokat idézem:
1.      cement min. +2°C,
2.      adalékanyag min. +5°C,
3.      keverővíz min. +40°C,
4.      betonkeverék hőmérséklete a keverés befejezésekor min. +25°C,
5.      betonkeverék hőmérséklete a bedolgozáskor min. +20°C,
6.      nagy kezdőszilárdságú cement alkalmazandó,
7.      megfontolandó szilárdulságyorsító, ill. fagyásgátló szer használata,
8.      a zsaluzatot fagymentesíteni kell,
9.      betonszállítás hőszigetelt eszközökben (a mixerkocsik nem ilyenek, tehát ez nem reális elvárás transzportbeton esetében).
Tehát vegyük figyelembe a fenti 9 feltételt és nézzük meg, hogy ebből hányat nem tudunk teljesíteni. A frissbeton hőmérsékletét mindig mérjük meg és vezessük rá a szállítólevélre is. Ha egy-két feltétel a fentiekből nem teljesül, akkor még talán lehet reálisan kockázatot vállalni, de tapasztalatom szerint több mint a felét sem tartják be a kivitelezők egy része, amiből már hibák szoktak keletkezni. Mindenesetre jobb tudni és felmérni a kockázatokat, mintsem nem tudomást venni ezekről. Ami szintén tapasztalatom, hogy kéregerősítéses ipari padló esetén az adalékszerek kombinálása ritkán vezet jó eredményre, tehát a folyósítószer és a fagyásgátló együttes alkalmazása azért erősen megfontolandó (ki kell kérni a gyártótól az összeférhetőségi igazolás az adott cement figyelembe vételével).
Köszönöm a Kollégáknak az ezévi figyelmet, amivel megtisztelt több mint 600 olvasó, köszönöm a hozzászólásokat és a témajavaslatokat is. Minden kedves Kolleginának, Kollégának boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánok! Jövőre folytatjuk…


2016. december 9., péntek

Értékcsökkenés a hibás teljesítésből adódóan 1.



Mikor lehet és mikor kell elfogadni pl.  egy síkpontossági szempontból hibás padlót? Mikor milyen értékcsökkenéssel és ehhez tartozó díjleszállítással lehet és kell megelégednie a feleknek? Ezekkel a kérdésekkel fejeztük be a múltkor, illetve ezek megválaszolásával folytatjuk most. Már előre jelzem, hogy több fejezetet nyit meg ez a kérdéskör, de úgy gondolom, hogy inkább lassabban, de használható részletességgel járjuk körül ezt a mindenkit érintő és komoly nagyságrendű összegekről szóló témát.
A hibás teljesítések körében elérkeztünk a legneuralgikusabb, legbonyolultabb és egyben leginkább bonyolítható szakaszhoz. Ahhoz, hogy kivitelezőként vagy egyéb szereplőként jó eséllyel induljunk az elszámolási tárgyalásra, alaposan, elemekre szétszedve kell átgondolni a teljes kivitelezési folyamatot, hogy lássuk, hogy mi a ténylegesen hibás és mi a nemhibás rész, a hibák javíthatók-e reális költségkereteken belül vagy sem, a javítás arányos beavatkozás lenne-e a hiba jelentőségéhez képest? Természetesnek kellene lennie (bár a gyakorlatban sokszor azonban mégsem az), hogy értékcsökkenésről, árleszállításról már csak akkor lehessen beszélni, ha a termék át lett véve, azaz a szerződés teljesítése bekövetkezett, amikor már az átadás-átvételi eljárás befejeződött és már legalább a garanciális időben járunk.
Ajánlom a kivitelezőknek, hogy ne hagyják magukat belevinni kétes helyzetekbe, ahol a döntéseik következményeit nem látják át. Amíg az építkezés folyik, amíg a termék nincs kész, nincs átadva, addig a kivitelező a felelős a termék minőségéért. Ebben az időszakban – a kooperációkon történő megállapodások, a műszaki ellenőrök, szakági műszaki ellenőrök felügyelete mellett ugyan --, de maga a kivitelező az irányítója az eseményeknek, az ő munkája adja majd a végtermék tulajdonságait, a megfelelőségi szintjét, azt, hogy amit előállít, az megfelel-e a szerződésben foglaltaknak. Tehát a döntés és a felelősség mindig a kivitelezőé ebben a szakaszban. Mégis sokszor tapasztaltam, hogy a többi résztvevő (generálkivitelező, műszaki ellenőr, beruházó) utasítást adott a szakkivitelezőnek úgy, hogy közben a felelősséget nem vette magára.
Már köztudott, de azért nem árt megismételni, hogy a hibás teljesítés az, ha a kivitelezés a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályokban foglalt minőségi követelményeknek. Tehát a teljesítés időpontjában – vagyis nem azalatt, amíg készül a termék. A hibás teljesítés oka lehet a szakszerűtlen munkavégzés vagy hibás anyag beépítése. A hibás anyag lehet ugyebár maga a beton is, de a szakkivitelező akkor is hibásan teljesít, ha a hibás betont nem ő rendelte. Ebben az esetben is ugyanúgy felel a minőségért, mintha maga vette volna meg. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha az anyag hibájára a megrendelőt (akivel leszerződött) dokumentáltan figyelmeztette. Ezt szóban nem lehet megtenni úgy, hogy az később igazolható legyen. Ugyanez a szabály érvényes arra is, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad a kivitelezőnek, vagy téves, vagy elégtelen, vagy nem megfelelő adatokat szolgáltat. Ezek bekövetkeztét is persze igazolni kell tudni, tehát le kell dokumentálni azt, hogy a megrendelő vagy a műszaki ellenőr olyat kér, aminek a kockázatára a kivitelező felhívta a figyelmét és ezt tudomásul véve, ennek ellenére mégis kéri.
Konkrét példaként: ha az ipari padló szakkivitelezőjének szerződésében benne van, hogy a kéregerősített ipari padló felületi megjelenése nem lesz egységes színárnyalatú, hanem foltos, felhős lesz, akkor nem kérheti ezt számon a megrendelő hibaként, vagy ha ragaszkodik ahhoz, hogy ez hiba, akkor a kivitelező mentesül a káros jogkövetkezmény alól (persze csak ha egyéb tényleges hiba nincs). Ugyanez érvényesíthető a mikrorepedésekre, az acélszál-felúszásokra, de arra is, ha pl. a megrendelő a hideg időjárás ellenére ragaszkodik a kivitelezéshez annak ellenére, hogy dokumentáltan tisztában van a minőségi kockázatokkal.
A műszaki ellenőr a saját szerződéses és a jogszabályokban meghatározott módon engedélyt ad egy-egy munkafázis megkezdésére, illetve leállíthat bizonyos folyamatokat, de ami elkészül, az a kivitelező ráhatási és felelősségi körében marad. A műszaki ellenőr feladata az, hogy elősegítse a jó minőségű termék előállítását és hogy ellenőrizze a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. Ha hibát észlel, akkor azt jelzi és kérheti a javítást, de egyrészt csak az ott dolgozó kivitelezőtől, másrészt pedig az még nem jelent hibás teljesítést jogi értelemben a kivitelező részéről addig, amíg a szerkezeti egységet nem adta át, amíg a szerződést nem zárta le, nem teljesítette.
Ebből adódóan, addig még nem lehet értékcsökkenésről sem beszélni, amíg nincs előállítva maga az érték. Nyilván vannak olyan hibák, melyek már menet közben kiderülnek, de amíg nincs meg a készrejelentés, addig még egyrészt lehetőség van beavatkozni, javítani a szerződés keretében, másrészt pedig még nem tudható a hiba következménye a szerződésben foglalt minőségi szint és a használatóság tekintetében.
Ha készre lett jelentve a padló, vagy más szerkezet, akkor megkezdődik az átadás-átvételi eljárás, melynek keretében a megrendelő a közös bejárás során hibalistát készít, ahol a hibákat és hiányokat jegyzőkönyvezi. Ennek során a kivitelező lehetőséget kell kapjon a hiányok pótlására és a hibák javítására egy meghatározott időkereten belül. A hiánypótlások, javítások elvégzése után (ez lehet több fordulós is) veheti csak birtokba a megrendelő az építményt, amikor kiadta a teljesítésigazolás. Az ugye nem járja, hogy a padló hónapokig nincs átvéve egy-egy repedés, síkpontossági vagy esztétikai kifogás miatt, de azért már vígan üzemel a csarnok? Elvileg ennek nem szabadna bekövetkeznie, de a gyakorlatban ez azért néha megvalósul annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint a birtokba vétel megvalósítja az átvételt. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, pontosan ismerjük a kötelességeinket és a jogainkat, akkor máris másként léphetünk fel igazunkért. Itt folytatjuk…